Ukrán pontyok, Prylbychi Ibis Feederkupa 2017

Ukrajna és Prylbchi a verseny szervezők szerint sem gyereknek való vidék, itt elválik, ki a legény a gáton.  Soha sem jártunk még itt, így eleve nagy kihívásnak tekintettük. Számtalan megválaszolandó kérdés motoszkált bennünk indulás előtt, rengeteg megoldandó feladat várt ránk, igyekeztünk felkészülni mindenre. 2017.09.29 napon útnak indultunk hát, hogy legyűrve Ukrajna úttalan útjait megmérettessük magunkat Ukrán horgásztársakkal.

Meghívást kaptunk Ukrán (Magyar) barátainktól egy rangos, embert próbáló versenyre. Prylbychiben található Ukrajna egyik legjobb pontyparadicsoma, mely 150 hektáron terül el. Itt évente több versenyt rendeznek, tavasszal és ősszel viszont kiemelkednek ezek közül a Marathon és az Ibis kupák. Ezekre készülnek leginkább az itteni csapatok. Úgy gondolták ha már személyesen is ismerik a Magyar method bajnokot, meghívják maguk közé, mérettesse meg magát itt is. A Meghívást természetesen örömmel fogadtuk, de hamar rá kellett jönnünk, ez nem egy hétköznapi verseny lesz. Páros versenyre kellett készülnünk, ahol a párok 1-1 bottal horgászhattak. A verseny időtartama azonban 30 óra! Ez már októberben nem sétagalopp. Ráadásul a helyi horgászok szerint Prylbychiben mindig fúj a szél és szinte minden versenyen esik az eső is. Hegedűs Csaba barátom kísért el az útra, aki a debreceni Dreamfish horgászbolt tulajdonosa, emellett kiváló bojlis és feeder horgász, nagyon jó távdobó képességekkel rendelkezik.



Hegedűs Csaba és Varga János, Debrecent képviselték Ukrajnában


Természetesen még itthon elkezdtük a felkészülést és az információ gyűjtést, ne verseny közben kelljen mindent kitalálni. A tóra jellemző, hogy a nagyobb testű halakat bentről, 100 méter fölötti távolságokról fogják. Szép kárász állománnyal rendelkeznek továbbá, de ezeket is 60-70 méteres távolságból kell megfogni. Engedélyezett a finomszerelékes módszer, de kérdéseinkre inkább csak megmosolyogták, mint lehetőséget. Etetni magokkal, darabolt bojlival és pelletekkel érdemes, közepes méretű spomb használata megengedett. Élő csalit ritkán használnak, itt tényleg a keményvonalas heavy feeder az eredményes, legtöbbször az nyer aki jó helyre sorsol és nagyon nagyot tud dobni. Korábbi versenyleírások tele voltak tuti receptekkel, sőt nem is olyan rég Döme Gábor (Haldorádó) is ellátogatott ide, akinek írásából sok információt merítettünk. Ukrán nagykövetségen informálódtunk mire figyeljünk az úton és vissza a határon, hisz nem EU tagállamba utazunk. Felkészültünk nemzetközi zöldkártyával az autóinkra, kellő élelemmel az útra és a túrára, talán csak medvecsapdákat nem tettünk a csomagtartóba. Készítettünk listát a felszerelésről, hogy semmi se maradjon otthon, úgy éreztük mindent megtettünk azért, hogy semmi se zavarhassa meg a horgászatunkat, mégis kényelmesen töltsük el az előttünk áló három napot. 


Ukrajnában a templomok nagy része ilyen. tetejük valódi arany borítást kap

Utazásunkat Debrecenből kezdtük, ahonnan gyorsan eljutottunk Beregsurányba a határátkelőhöz. Aránylag gyorsan, egy óra alatt átjutottunk a határon, túloldalon már várt ránk Sándor és Gergő, akik mindenben segítették kint tartózkodásunkat. Ezúton is sokadszor köszönjük Nekik, nagyon jól éreztük magunkat közöttük! Az ezt követő utazásra nem lehet szerintem felkészülni. Az utak minősége szerintük jó, hisz nemrég lett javítva, szerintünk borzasztó. Kátyúk a szerpentin közepén, néhol 30 cm mély és méter széles gödrök, kamionok által felgyűrt fél méteres púpok. Szerpentin a Kárpátokon keresztül, ahol a kamionoknak kapaszkodó sáv szinte csak 50 kilóméterenként van. Közte csak követheted a lassabb járműveket, előzni szinte lehetetlen. Kapaszkodósávban megpróbálsz előrehaladni, de a domb teteje előtt minden előjelzés nélkül megszűnő sáv nagyon meg tudja rémiszteni az óvatlan sofőrt. Így utaztunk 8 órát, míg megérkeztünk Prylbychibe.


Egy újabb templom, aminek díszítése káprázatos

Először megpillantva a 150 hektáros tározót megborzongott a hátam. Lementünk a vízpartra, csillogó átlátszó víz fogadott bennünket, ami part közelben sekély, ameddig láttuk 10-20 cm. Vendéglátóink szerint ez körben ilyen a tavon, 40-50 métert be lehet csizmában gyalogolni anélkül hogy bemerülnénk. Itt már megfogalmazódott, hogy az esetleges hal fárasztást át kell értékelni, illetve értjük, miért nincs közeli horgász eredmény. Medre néhol akadós, de iszapmentes, agyagos. Elérhető dobástávolságban maximum 3m vízoszlopot találhatunk, azt is inkább csak a gát közelében, máshol 1.5-2m leginkább. 



Víz és víz, ameddig ellátunk. Itt lehet gyakorolni a távdobást


Bemutatkoztunk a megjelent csapatoknak és a rendezőknek, majd hamarosan megkezdődött a sorsolás. A csapatokat 3 szektorba sorolták, ezek a szektorok elkülönítve helyezkednek el egymástól. Az "A" szektorra jellemző a sekélyebb rész, ahol meleg időben sok fehér hal, nagyrészt kárász tartózkodik. A "B" szektor kapja nagyrészt az uralkodó szélirányt, így itt mindig halasabb szokott lenni a szektor, mint a többi helyen a tavon. Végül a "C" szektor, ami a gáthoz legközelebbi, mély részt jelenti. Mi a 29. helyet sorsoltuk, ami a C szektor közepe, aránylag közel mély vizet jelentett, ráadásul egy kisebb földnyelv csücskén helyezkedett el, ami előnyt jelentett ebben a szektorban a többikkel szemben. Sorsolásunk tehát jól sikerült, Én egyébként is ide szerettem volna húzni. 18 órára állt a sátrunk, sötétedésig még kihúztuk távolságmérővel botjainkat, előkészítettük az etetőanyagokat, majd lepihentünk, hogy a reggel 6 órás kezdésre már kipihenten ébredjünk, hisz vasárnap 13 óráig fog tartani versenyünk, ahol helyt kell állnunk. 


A legjobbak díjai és a sponzorok felajánlásai. Igen szép díjak, egy rangos versenyhez méltóan


Etetőanyag receptek, amivel készültünk:
Kárászra, rövid távra (65m)
- 1 kg TopMix VIP carp 
- 1 kg TopMix fekete bársony method mix
- 2L csontkukac
- 2 kg TopMix Carpline etetőpellet (Édeskeksz és Tutti Frutti ízben)
- pár csipet édesítőszer
Ez a keverék főleg kárászok számára lett előkészítve. Úgy terveztük, hogy etetőanyaggal lezárva juttatunk be nagyobb mennyiségű édes pelletet és csontkukacot, majd kis kosarakat használva csendben meghorgászva próbálok kárászt fogni. Elsősorban method módszerrel, kis horoggal és begumizott kosarakkal, hisz itt a kárászok átlagsúlya 50 dkg-1,5 kg között mozog.

Pontyra, nagy távolságra (100-120m)
a, fűszeres halas method etetőanyag
- 2 kg TopMix allround
- 1 kg TopMix zöldfűszeres method mix

b, sós halas etetőanyag
- 2 kg Bait-Tech Marine halibut method mix
- 1 kg Bait-Tech G-Green

c, májas halas etetőanyag
- 1 kg Haldorádó Record carp Fűszeres vörös máj
- 1 kg Haldorádó Fluo Energy Brutal liver

Pontyra elsősorban őrölt bojlit és halibut pelletet etettünk spomb segítségével 100m távolságra. Ezt, illetve ezen túl az etetés körül kívántunk horgászni és halat keresni. Nem kevertük be az összes etetőanyag variációt, bíztunk benne, hogy a TopMix Allround hozza az elvárásokat, illetve mivel itt sok horgász Haldorádó etetőanyaggal készült, azonnal kapunk visszaigazolást, ha Nekik bejön ez :)

Rővid és hosszú alapozásunk és a felhasznált etetőanyagok. Sok alkalommal bizonyítottak már, bíztunk bennük
 

Felszerelésünk tekintetében két vonalat képviseltünk. Nagy távolságokra 390 és 420 úgynevezett LongCast botokat hoztunk, nagy dobátmérővel rendelkező orsókkal. Ezekre négybordás, 40g kosarakat tettünk, de a kosár belsejében levő vezetőszárra még felfűztünk +20g ólmot, így még pontosabb és nagyobb dobásokat tudtunk megvalósítani. Kárászokra és rövidebb távra 360 medium botokkal készültünk, itt a TopMix improved 40g kosarait használtuk. Horgok tekintetében 8-12 között tettük le a voksunkat, hisz pici 8mm pelletekkel csaliztunk, ami nem indokolt nagyobbat. 


Rövidebb távra tervezett szerelékem. Itt nem kellett durvulni

Reggel 6 órakor dudaszóra kezdetét vette hát a 30 órás megmérettetés. Mivel egyszerre csak két botot használhattunk, akár etetünk akár horgászunk, egy szereléket bedobtunk a hoszabb távra, támpontként egy kisebb templomot használva, míg a másik bottal spomboztunk 100 méterre. Nagyságrendileg 3L alapozó etetést tettünk be, ami darabolt bojlit, halibut pelletet és némi method mixet tartalmazott. Mikor ezt befejeztük, megetettük édes pelletekkel a rövidebb, kárászoknak szánt területet is, majd kezdődhetett a horgászat. Hosszan ecsetelhetném mi minden történt a horgászat alatt, de inkább úgy jellemezném, hogy ez nem finom szerelékes horgásznak való idő volt. Délután 15 óráig erőltettem a kárászozást nulla eredménnyel. Távoli etetésünkön se mozdult semmi, egyetlen apró kapásunk okozója egy rák volt. Szomszédaink haltartói szintén üresen ringatóztak a vízben, de az összes szektorra is ez volt a jellemző. Talán 3 hal volt mezőny szinten, azok sem voltak nagyok, 3 kg fogást még egy csapat sem írhatott be magának. Hosszú percek és órák voltak ezek. Próbáltam felpörgetni a horgászatom, kis kosárral, sok élőt használva, majd egyre lassabb ütemre berendezkedve, végül negyedórás ütemben újradobva. Semmivel sem tudtam kapást kicsikarni. 15 órakor úgy döntöttem feladom a rövid távot, elpakolom a versenyládám és Én is kényelmesebb fotelre váltok. Előkészítettem a távdobó botokat és az etetéstől jobbra 15 méterre helyeztem el a felcsalizott szereléket. Nem vagyok nagy távdobó alkat, de a preparált négybordás kosarakkal én is meg tudtam oldani a 100 méter távolságot. Arra kellett csak figyelni, hogy a kosarat bordákig töltsem, ne legyen benne több, és a beletett Allround etetőanyag áramvonalasan legyen kosárba töltve.


Első kapásunk eredménye :)

Szervezőink gondoskodtak róla, hogy ne éhezzünk. Borscs levessel kedveskedtek, mellé sült húst, párolt zöldséget és főtt burgonyát kaptunk. Innivalóként itt nem általános gyümölcslevet, hanem kompótnak nevezett levet kaptunk, ami néha nagyon szokatlan ízvilágot képviselt. Szárított körte lének nevezett itókájuknak olyan íze volt, mintha egy nagy darab füstölt szalonnát áztatnának vízbe 3 napra és azt kellene meginni. Mindent megkóstoltunk, de ez nem nyerte el a tetszésünket. Reggelit, ebédet és vacsorát is kértünk, de kicsit elszámoltuk magunkat, mert olyan adagokat kaptunk amit ha megeszünk gurulva közlekedtünk volna. 

Horgászatunk még sem volt unalmas, inkább pihentető. Néztük a naplementét és végre volt alkalmunk kikapcsolni az agyunkat a hétköznapi hajtás után. Este 11 órakor annyira lehűlt a levegő, hogy az 5 fok beparancsolt minket a sátrunkba, ahol bekapcsolva a sátorfűtést az ágyban fekve folytattuk a beszélgetést és az elmélkedést, hogyan kellene halat fognunk. Bottartóinkat elektromos kapásjelzőre cseréltük, melyet teljesen lehalkítottunk, hogy minimális hangja legyen csupán, ne hasítson az éjszakába ha kapásunk lenne. Jól tettük, mert alig pár perc múlva a botom jelzett, pörgött a zsinór lefele. Bevágás után nem tanúsított nagy ellenállást, így kárásznak gondoltuk, de legalább hal! Felvettem a combcsizmát és a fejlámpát, Csabi pedig szépen part közelbe vezette első halunkat. 50 méterre megpillantottam egy hosszú testet, aminek nagyon megörültünk. Darabosabb hal van a horgon, mégsem rendezett nagy balhét a vízben. Szákolás után 7-8 kg körüli halnak saccoltuk, majd értesítettük a mérlegelőket. A parton persze gyorsan körbeért, hogy megtört a cseng, a Magyar csapat nagy halat szákolt! Mérlegelőink visszaigazoltak egy 8600g pontyot, amivel az élre ugrottunk.


Óriási öröm volt, egy pillanat alatt kiment az álom a szemünkből

Nagy volt hát az öröm, és megnyugtató, hogy a becsülethalunk már megvan. Újracsaliztunk, majd nagy reményekkel telve visszadobtuk szerelékeinket. A következő kapásra hajnal 2 óráig kellett várni. Szinte egy perc alatt kiugrottunk a sátorból, be a vízbe, fárasztás a partról. Ez a hal már jobban húzott, de a partra segítve kiderült, hogy sokkal kisebb. Mindösszesen 2460g volt, de ez már a második halunk. Reggelig már nem volt több akciónk, hiába dobtuk újra a szerelékeket, nem volt több érdeklődés. Reggelre kiderült, hogy bár vezetjük a szektorunkat és pálya szinten is elsők vagyunk, volt más csapat is akinek 2-4 kisebb ponty szákba került. Nagy hal azonban egy sem, egyelőre tehát a BigFish is hozzánk volt beírva. Reggel újra lehetett etetni, így mindkét etetésünket frissítettük, próbáltuk megtartani előnyünket. 13 óráig azonban már nem volt több kapás. Sem a rövid kárászos etetésen, sem a bentin. Volt egy csapat a B szektorban, aki az utolsó órában három halat is mérlegelt, korábban is volt már fogásuk, így ezzel az élre ugrottak. Nehéz, küzdelmes versenyben tehát ezzel a fogással sikerült megőriznünk a szektorunk első helyét.


30 óra alatt ez volt az a kép amit magunk előtt láttunk, mégsem gondoltuk egy percig sem, hogy cserélnénk mással

Eljött a sátorbontás és az eredményhirdetés ideje. A verseny szervezői hosszan méltatták, itt ilyen még sosem volt. 100 kg általában kell a jó szerepléshez, ami több kisebb de inkább nagyobb halat jelent, hisz a tóban számos nagy testű hal található. Az "A" szektorban a 3. helyet sorsolni kellett, ott 13 csapatból csak kettő tudott értékelhető fogást bemutatni. "B" most is a leg halasabb szektor volt, itt szinte mindenki fogott, de 20 kg most elég volt az elsőséghez, amiből közel 10 az utolsó órában került szákba. Míg a "C" szektor hozta a közepes eredményt, de itt esett el a legnagyobb hal. Végigdolgozva a 30 órás versenyt büszkén álltunk fel a dobogó 2. fokára és vettük át az összetett 2 mellett a legnagyobb halnak járó díjakat is. Néha nem kellenek többszáz kg fogások, hogy jó eredményt érjünk el, elegendő egy picit jobbnak vagy szerencsésebbnek lenni a többieknél. Tudásunk legjavát adva amit lehetett megtettünk, és ez most ehhez az eredményhez juttatott minket. 


Örömünk határtalan, hisz átvehettük az ezüst halas díjat és a BigFish is hozzánk került

Jó hangulatú rangos versenyen voltunk túl, ahol nagyon erős mezőnyt és kiváló horgászokat ismertünk meg. Ha csak tehetjük, jövőre is elmegyünk és próbára tesszük tudásunkat. Lehet, hogy mi voltunk azok a szerencsések, akik miatt nem esett az eső, nagyon feltöltődve és élményekkel tele indultunk haza Magyarország felé. Még most is, ahogy a képeket nézegetem, hatalmába kert az a hangulat és élmény amit átéltünk. Más országban horgászni, más kultúrával ismerkedni felejthetetlen. Köszönjük!


Gergő és Sándor támogatta tanácsaival csapatunkat, és kísért minket utunk során. Köszönjük!

 

Varga János, TopMix feeder Team
Hegedűs Csaba, Dreamfish horgászbolt, Debrecen